Sikoltozó sejtek jelzik a rákot

Az emberi szervezetet alkotó sejtek képesek hangot adni, amivel állapotukról is jelt adhatnak, sikerült megállapítania a los-angelesi Univerity of California (UCLA) biológusainak. A kutatók kiderítették, hogy a működésben lévő sejtek az 1000 Herz-es frekvencián, tehát másodpercenként ezerszer rezegve hanghullámokat bocsátanak ki. Ezt füllel nem, csak speciális műszerrel lehet érzékelni, és megfelel a zongorák középső C-je felett két oktávval hallható, igen kellemetlen és sikító hangnak.
A sejthangok érzékelhetővé tételében az UCLA-n kutató Jim Gizewski és a londoni University College munkatársa, Andrew Pelling jeleskedett. Megállapították, hogy a hangokat a fehérjéknek a sejtek körüli mozgása gerjeszti. Emberi sejtekben csak akkor, ha azokat erős fény éri.Az emlősök sejtburkolatai egyébként nem rezegnek, nem adnak hangot, a növényeké és az élesztőké viszont - rezgésre hajlamosak lévén - "lehallgathatók".
Forrás: hvg

Ugyanúgy fejlődnek a robotok, mint az emberek, csak gyorsabban

Fél évszázad alatt elérheti a robotok intelligenciája az emberekét, nyilatkozta Hans Moravec robotkutató, a Carnegie Mellon University robotintézetének alapítója és kutatója.
Moravec szerint a robotok szellemi képességei és viselkedésmintái 2010-re a kisebb hüllők, 2015-re a békák, 2020-ra a nagyobbfajta hüllők, 2030-ra pedig a kisebbfajta emlősök szintjét érik el. Mindezek a robotok inflixibilis viselkedést mutatnak, azaz nem képesek alkalmazkodni, csak a számára ismert és megfelelő körülmények között. Alkalmazkodni csak 2030 körül várható "második generációs" robotok tudnak majd környezetükhöz, az őket megelőző, úgynevezett "univerzális robotok" gyakorlatilag csak robotszolgák lesznek, akik előre betáplált programok révén tudják majd az emberek egyszerűbb munkáit ellátni.
A második generációs robotok emlősszintű agyuknak és kognitív képességeiknek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni, az őket követő modellek pedig fizikai, kulturális és pszichológiai modelleket építenek fel ismeretanyagukból, illetve az emberekhez leghasonlóbb negyedik generáció pedig olyan világmodellt alkot magában, amely ismeretei szerint ítéli meg a világot, valamint képes teljesen absztrakt gondolatokat is alkotni.
Forrás: hvg

Szemmel irányítható a világ legjobb sebészrobotja

Az Imperial College London fejlesztőcsapata az orvosi piac jelenlegi legfejlettebb robotizált sebészi rendszerét, az Intuitive Surgical cég Da Vinci fantázianevű monstrumát alakította át. A készülék alapesetben mechanikus karokkal végzi a műtéteket: ezeket a karokat az orvosok irányítják, magát a műtétet (és a karok helyzetét) pedig képernyőn tudják végigkövetni.
Mindezt úgy akarják átalakítani, hogy a sebész karja helyett szemével irányíthassa az operációt. A Da Vinci bővítése ugyanis az orvos szemmozgásából ítéli meg, hogy az operált zóna pontosan melyik részén is kell vágásokat ejtenie. A fejlesztők szerint a robotok egyébként csak az orvos kézmozdulataira figyelnek, így rengeteg, az operáció pontosságát és sikerességét befolyásoló emberi figyelmi tényezőt hagynak figyelmen kívül.
Forrás: hvg

Mindentlátó kontaktlencse

Olyan kontaktlencsét fejleszt az amerikai védelmi minsztériumának katonai kutatórészlege, amelyen keresztül a katonák stratégiailag fontos adatokat, számértékeket, térképeket vagy képeket láthatnak a harctér egyes pontjaihoz kötve, függően attól, hogy éppen hol vannak vagy mit csinálnak.
A Wired értesülései szerint a megvalósításban azok a "metaanyagok" játszhatnak jelentős szerepet, amelyekről az elektromágneses hullámok nem visszaverődnek, hanem áthatolnak azokon. A különféle mintákba rendezett metaanyagok révén láthatatlanná lehet tenni testeket vagy negatív fénytörési indexet lehet adni hullámoknak, így sokkal erősebb lencséket lehet létrehozni.
Forrás: hvg

Már repülőről is mobilozhatunk

Az első hívást az EK751-es számú, Dubajból a marokkói Casablancába tartó járaton bonyolították le.
Az Emirates utasai kérésre kötelesek csendes üzemmódba helyezni a készüléket és a maximális biztonság érdekében felszállás, illetve landolás közben nem használhatják beszélgetésre a telefont.
Az arab légitársaság az AeroMobile technológiát választotta, amely - a konkurrens OnAir-hez hasonlóan - egy alacsony frekvenciájú mini átjátszóállomáson alapul. Az egész gépet behálózó egység egy műholdra továbbítja a jeleket, amelyek onnan jutnak el a földi mobilhálózatba. A telefonálás folyamata így nem zavarja meg a repülőgép navigációs rendszerét és a fedélzeti kommunikációt.
Forrás: hvg

Bemutatták Japánban az emlékező szemüveget

Feledékenység elleni segédeszközként aposztrofálta Tacuja Harada azt a videoszemüveget, amely rögzít mindent, amire viselője ránéz. A tokiói egyetem kutatója Cyber Goggles-nek nevezte készülékét.A szemüveg nemcsak rögzíti a tárgyakat, hanem ezeket felismeri és nevet is ad ezeknek. A tárgyakból (és egyúttal a rögzített felvételekből) egy adatbázist épít fel, amelyben kulcsszavakkal lehet keresni.
A Cyber Goggles-ban elhelyezett kamera a felhasználó hátára kötött számítógépre küldi a rögzített videoanyagot. Ezt a gép egy ultragyors képfelismerő szoftverrel végigelemzi, a tárgyaknak nevet ad, majd elraktározza azokat. Így később, amikor a felhasználó beüt egy kulcsszót, az annak megfelelő tárgyak az odavágó videorészletben megjelennek a jobb lencse melletti LCD-képernyőn.
Forrás: hvg

Tintasugaras nyomtatóval készülhetnek a szuperolcsó napelemek

A Science Daily értesülései szerint a Konarka Technologies első embere, Rick Hess mérföldkőnek nevezte a bemutatót az olcsó napelemek előállítása terén.
A módszer a tintasugaras nyomtatók azon tulajdonságát használja ki, hogy kontrolláltan képesek meghatározott helyre és meghatározott mennyiségű anyagot eljuttatni. Ezt kombinálva a hajlékony áramkörök előállításában használt szubsztrátummal, a napelemek gyártásához nincs szükség steril környezetre, s a gyártók többféle anyaggal is kísérleteznek a nagyobb hatékonyság elérése érdekében.
Forrás: hvg

Tapinthatóvá válnak a monitoron látható képek

Egy amerikai egyetem kutatói által kifejlesztett számítógépes kezelőszerkezet segítségével a felhasználók nem csak a szemükkel és a fülükkel tapasztalhatják meg a virtuális környezeteket, de a tapintás is lehetővé válik számukra.
A Carnegie Mellon egyetem weboldalán megjelent beszámoló szerint Ralph Hollis, az oktatási intézmény Robotikai Intézetének professzora abból a célból fejlesztette ki az érintésalapú kezelőrendszert, hogy jóval valósághűbb felhasználói élményhez juthassanak a virtuális világokban járók. A kezelőrendszer úgynevezett mágneses levitációt alkalmaz az érzetek felidézésére.
Forrás: hvg

Pakisztáni tiltás okozta a YouTube leállását

A pakisztáni internetszolgáltatók hibájából vált világszerte elérhetetlenné a YouTube videomegosztó oldal a hét végén, amikor a helyi szolgáltatók a hatóságok utasítására elzárták a weboldalhoz való ottani hozzáférést.
A hibát az egyik pakisztáni hálózat okozta.
A fennakadás hátterében az áll, hogy a YouTube-ra felkerült egy iszlámot sértő filmrészlet, ezért az iszlámábádi hatóságok meg akarták akadályozni a hazai felhasználókat a weboldal elérésében. "A weboldal országon belüli letiltása azonban valami hiba miatt rövid időre világszerte érintette a felhasználókat" - ismerte be az iszlámábádi kormány egyik távközlési tisztségviselője.
A hibát végül a térség internetes forgalmát kezelő hongkongi adatközpont hárította el, átmenetileg lekapcsolva a pakisztáni gerinchálózatot a nemzetközi forgalomról.
Forrás: hvg

Gyorsabb és jobb a gépi diagnózis

Egy számítógépes program, amely az Alzheimer-kór felismerésére készült, 96 százalékos biztonsággal diagnosztizálta a betegséget az agyi MRI (mágneses rezonancia készülék) felvételekből.
A University College London kutatóinak a Brain szaklapban megjelent tanulmánya szerint egyes agyi eltéréseket pontosabban állapít meg a számítógép -miután megtanították a számítógépet a normál és a kóros állapot közti különbözőségekre- a képalkotó eljárással készült felvételekből, mint az orvosok. A hagyományos eljárás, amely az orvos képelemzéséből, vérvizsgálatból és a beteg kikérdezéséből áll, 85 százalékos pontossággal azonosította a kórt.
Forrás: hvg

A billentyűzet nélküli számítógépé a jövő

A billentyűzet nélküli, érintőképernyővel és hanggal vezérelt számítógépezésben látja a jövőt Bill Gates, a Microsoft elnöke.
Gates egy pittsburghi fórumon azt jósolta: a billentyűzet elsorvadásra van ítélve, a felhasználók egyre inkább érintőképernyőn keresztül vagy hanggal fognak parancsokat adni a komputereknek.
Várakozása szerint 5 éven belül már több olyan internetes keresés lesz, amelyre a felhasználók hanggal adnak utasítást.
A Microsoft által kifejlesztett Surface (Felület) technológiájú számítógéppel egy 76 centiméter képátlójú vízszintes érintőképernyőn keresztül lehet kommunikálni.
Forrás: hvg